Kína Hupej tartományának egész területe ma már hivatalosan a nem javasolt célállomások közé tartozik, és egyre több légitársaság függeszti fel a Kínába tartó járatait.
Amikor az utas külföldön – például ausztráliai nyaralása során – szembesül azzal, hogy a hazautazására foglalt repülőjáratát törölték, először értelemszerűen az adott légitársaság ügyfélszolgálatán érdemes érdeklődnie.
Amennyiben azonban a légitársaság saját döntése alapján törli az adott járatot, úgy köteles visszatéríteni a jegy árát, vagy a jegyet átfoglalni; adott esetben a kínai légitársaságokra is vonatkoznak egyes, az Európai Unióban is alkalmazott szabályok.Elsődlegesen ugyanis azt kell kideríteni, hogy miért törölték a járatot (ez általában a légitársaság honlapján is fellelhető). Ha a hatóság döntött a járatok törléséről, akkor ebbe a légitársaságnak beleszólása nem volt, így a jegy visszatérítésére jogilag nincs esély (bár a légitársaság legtöbbször perelhető akár Magyarországon is).
Ha azonban a repülőjegyet az utas utazási iroda közreműködésével vásárolta, úgy az előbbieken túl az utazási iroda felelőssége is fennáll. Ennek oka, hogy a magyar szabályok alapján kizárólag a repülőjegy vásárlása (mert ez egy utazási szolgáltatásnak minősül) esetén is utazásszervezői minőségben felelős az utazási iroda az utazás – azaz a repülőút – teljesítéséért, függetlenül attól, hogy ténylegesen a légitársaság törli a járatot.
A témával kapcsolatos felelősségi kérdésekről február 26-án adott ki tájékoztatót a Magyar Utazási Irodák Szövetsége.
Az utazásszervező kevés esetben mentesül a felelősség alól, hiszen a felelőssége tulajdonképpen megegyezik az utazási csomag szervezése esetén fennálló felelősséggel. Tehát érvényesül az az általános szabály, hogy az utas a kártérítés vagy új jegy foglalása érdekében „azon az ajtón kopogtasson, ahol a jegyet vette”.
Az előbbi példánál maradva az Ausztráliában tartózkodó utas akkor igényelhet a járattörlése miatt a magyarországi hazaútjával kapcsolatosan 600 eurót a légitársaságtól, ha európai uniós légitársaság által üzemeltetett járattal érkezett volna az Európai Unión kívüli repülőtérről az EU-ba.
Amennyiben pedig az utazási irodánál foglalta a repülőjegyet, úgy az irodának számítania kell arra is, hogy tőlük is kérheti a 600 eurót az utas. Előfordulhat, hogy az utas egyéb kártérítést is követel az utazási irodától – mint utazásszervezőtől –, mert például a járattörlés miatt lemaradt Carlos Santana nagykoncertjéről.
Ilyen esetben az utas az irodától a koncertjegy árát mint ténylegesen felmerült kárát, valamint esetlegesen sérelemdíjat is követelhet. A magyar szabályozás azonban egyértelmű e körben, így ha az utas megkapja – akár a légitársaságtól közvetlenül, akár az utazási irodától – a járattörlés miatti 600 eurót, akkor ezt le kell vonni a koncertről történő lemaradás miatt követelt kártérítés összegéből.
A jelenlegi szabályozás egyébiránt igencsak „utasbarát”, amire jó példa az az eset, amikor a célállomás a Külügyminisztérium által vezetett „utazásra nem javasolt országok és térségek” listájára kerül az utazás megkezdése előtt.
A szervezett utazást ez esetben az utas bánatpénz megfizetése nélkül lemondhatja, erre azonban kizárólag az utazás megkezdését megelőzően van lehetősége.
Érdekes helyzet áll elő, ha az utazás megkezdése előtt pár nappal kerül csak a „listára” az utazási célállomás, de egyidejűleg az is kiderül, hogy a lefoglalt szállodai szobáját sem tudná elfoglalni az utas, mert a szállodát karantén alá vették.
Ezt a helyzetet az dönti el, ki lép elsőként. Az utas az utazást a „listára kerülés” miatt bánatpénz megfizetése nélkül felmondhatja, azonban egyidejűleg az utazási irodánál vis maior esete áll fenn, így a felmondás lehetőségével az utazási iroda is élhet.
Amennyiben az utas az utazási szerződés keretén belül foglalja le a fakultatív programot, de azon nem tud részt venni vírusos megbetegedése miatt, úgy az vis maior helyzetnek minősül, és az utazási iroda nem felel az elmulasztott program miatt, kártérítési fizetési kötelezettsége nem áll fenn. Ha az utas nem betegszik meg, csak karanténba kerül – ahogy ez a tengerjáró hajón is történt -, és ezért meghosszabbodik az utazása, az utazási iroda ebben az esetben is mentesül a kártérítés megfizetése alól.
Az előbb írtak is mutatják, hogy milyen könnyen válhat egy egyszerű utazás bonyolult jogi útvesztővé, melyhez a hazai szabályozás – ami akár az uniós elvekkel is ellentétes lehet – nem nyújt egy minden helyzetben használható „iránytűt”.
