Jelentős ítéletet hozott az Európai Unió Bírósága egy átszállásos utazáson elszenvedett járatkésés kapcsán, megváltoztatva azt az eddigi gyakorlatot, hogy egy utas nem támaszthatott az uniós szabályok alapján kárigényt, ha a késő járatot nem uniós légitársaság üzemeltette.
Egy utazás során ma már gyakran előfordul, hogy a légitársaság törli a járatot, vagy legalábbis többórás késéssel érkezik meg a célállomásra az utas. Ez különösen akkor bosszantó, ha az utasok nem közvetlenül a célállomásra utaznak az érintett járattal, hanem átszállásra kényszerülnek. Ha az utasnak nem volt szerencséje, akkor egy hosszabb késés esetén a csatlakozó járat nélküle repül tovább, és így csak jóval később, esetleg további átszállással éri el utazása célját.
Az uniós jogszabályok sokféle jogot biztosítanak az utasnak, és lehetőség van jelentős késés, vagy járattörlés esetén a légitársasággal szemben kártalanítási igényt benyújtására is, mely az útvonal hosszától függően akár 250-600 euró is lehet. Ám eddig, ha az átszállásos utazás során az utolsó szakaszt egy nem uniós légitársaság üzemeltette és ez az utolsó járat késett, akkor az üzemeltető légitársasággal szemben nem lehetett az uniós rendeletekre hivatkozással kárigényt érvényesíteni. Ezen a gyakorlaton változtatott az Európai Unió Bírósága egy friss, október 6-án meghozott ítéletével.
Közvetlenül csatlakozó járatok
Az utas 2018 nyarán Stuttgartból Kansas Citybe repült két átszállással: az első járatot a Swiss International Air Lines, a további két járatot az American Airlines üzemeltette. Az utazás megszervezésére az utas egy utazási irodával kötött szerződést, így az iroda intézte a foglalást. Mint utóbb kiderült, ez nemcsak azért volt jó döntés az utas részéről, mert az utazási irodák általában úgy szervezik meg a munkájukat, hogy segítséget tudjanak nyújtani az utasnak akár járatkésés esetén is, hanem az EU Bíróság döntése szerint így jogosulttá vált a kártalanításra.
Az utazási iroda ugyanis a három egymást követő – közvetlenül csatlakozó – járatokra egységes elektronikus jegyet állított ki, melynek száma szerepelt az egyes járatok beszállókártyáján is. Az Európai Unió Bírósága pedig kimondta, hogy ugyan az utolsó – kizárólag amerikai – szakaszon történt a késés, azonban mivel közvetlenül csatlakozó járatoknak minősült a szervezett utazás, így az utas jogosult volt kártalanításként igényelni a 600 eurót az uniós jogszabályok alapján a nem uniós üzemeltető légitársasággal szemben.Az uniós jogszabályok nagy hangsúlyt fektetnek az utasok magas szintű védelmére, sok esetben szinte a fogyasztóvédelmi szempontok túlsúlyát figyelhetjük meg – a fogyasztók, azaz az utasok javára. Nem mindegy azonban, hogy az utasok milyen szempontok szerint tervezik utazásukat.
Néha – mint például a cikkben hivatkozott esetben is – a kényelmi szempontok mellett még a jogszabályok is azt támogatják, hogy az utazás megszervezéséhez érdemes közvetítőt, például egy utazási irodát igénybe venni.
