Az Európai Unió Bírósága egyik legfrissebb ítéletében, úgy határozott, hogy a repülés alatt minden olyan helyzet balesetnek minősül, amelyben az utasok kiszolgálására használt tárgy okozhat fizikai sérülést az utasnak. Egy osztrák bíróságon felmerült kérdésben mondott véleményt az EU Bírósága. A repülőgépen az egyik utas másodfokú égési sérüléseket szenvedett a kiömlő forró kávé miatt és ezért beperelte az osztrák légitársaságot. A légi fuvarozó értelemszerűen azzal védekezett, hogy baleset történt, ami a „repülésre egyébként jellemző körülmények miatt” következett be, azonban az EU Bíróság ezt nem fogadta el. Ez azt jelenti, hogy egy hasonló kártérítési igény (például forró leves kiömlése) esetén nem kell azt vizsgálni, hogy az ilyen helyzetek a légi közlekedésre jellemző kockázatból (például légörvény miatt a repülő irányt változtat) erednek-e; a légitársaságok felelősségének korlátai tágultak.
Ez az ítélet azonban az utazási irodák számára is egy fontos döntés. A 2015/2302/EU irányelv új helyzetet teremtett az utazási vállalkozók világában. Az egyik legfontosabb változás az, hogy az utazási vállalkozásoknak azzal a tudattal kell szervezniük az utazásokat – különös tekintettel a repülős utazást is magában foglaló utazási csomagokra -, hogy „korlátlan” felelősségük van minden olyan kárért, amely az utast a szolgáltatások nem szerződésszerű teljesítése miatt éri.
A határozat fényében az utazási irodáknak arra is fel kell készülniük arra, hogy az utasok az őket a repülőút során – akár a repülőgépen – történt baleset esetén nem a légitársasággal, hanem az utazási irodával szemben állnak elő kártérítési igényükkel.
Az utazási irodák jelentős része már szembesülhetett a jogszabályváltozás legtipikusabb következményével: amennyiben az utas repülője késik, akkor az utas nem a külföldi székhelyű – sok esetben „fapados” járatokat üzemeltető – légitársaságoktól kéri az őt egyébként jogosan, az EU-s jogszabályok alapján megillető kártalanítást, hanem közvetlenül a vele szerződő utazási irodától. Erre ugyanis az utasnak lehetősége van, hiszen „az utazásszerező mindenért felel”. Vajon mi lehet a helyes eljárás ilyenkor az utazási iroda részéről?
Az nem vitás, hogy a légijárat késése esetén továbbra is a légi fuvarozó a felelős. Ha az utas a légijárat késése miatti kártalanítást nem a légitársaságtól, hanem az utazási irodától követeli, akkor érdemes megvizsgálni a jogi hátterét. Az irányelv és a kormányrendelet kártérítési kötelezettségről beszél, de továbbra is alkalmazandó a légijáratok késése esetén nyújtandó kártalanításról szóló EK rendelet. Nem mindegy tehát, mit kér az utas. Amennyiben a légijárat késése miatti kártalanítási kérelmet nyújt be az utas, úgy véleményem szerint az utazási iroda azt nem köteles megtéríteni, így azt el kell utasítania és egyidejűleg célszerű felhívnia az utas figyelmét arra, hogy igényével a légitársasághoz forduljon. Nem mindegy ugyanis, hogy kártérítési igényről vagy kártalanítási igényről beszélünk, e kettő két különböző jogi fogalom. Kártalanítást a késés miatt igényel az utas az ismert 250/400/600 EURO-s összegben, azonban ha a késésből kára is származik, mert lekéste az egyik szervezett programot és az az utazás során nem pótolható, vagy „csak” kevesebb napot tölthetett el az úticélján, úgy ez már az utazási iroda felelőssége lehet. Ezt a tisztán jogi kérdést végső soron a bírói gyakorlat – különösen az EU Bírósága gyakorlata – fogja tisztázni.
Akkor is kockázatot vállal az iroda, ha kifizeti a kártalanítást. Ugyan valószínűleg megőrizte az utas felé a jóhírét, esetleg törzsutast szerzett magának, azonban korántsem biztos, hogy az iroda által kifizetett összeg valóban jár az utasnak. Vannak ugyanis olyan esetek, amikor a légitársaság mentesül a kártalanítás megfizetése alól. Közismert már például az az eset, amikor a repülőgép leszállás során madárnak ütközött, így szükségessé vált a repülőgép műszaki állapotának ellenőrzése és végül az utasok gépe több, mint öt órát késett. Az EU Bírósága szerint a repülőgép madárral történő ütközés egy rendkívüli körülmény és így a légitársaság mentesült a kártalanítás megfizetése alól. Amikor az utazási iroda kifizeti az utasnak a kért kártalanítást, az iroda nem tudja volt-e olyan rendkívüli esemény, amivel a légitársaság mentesülhetne a kártalanítás megfizetése alól. A kártalanítás kifizetése után az utazási iroda következő lépése az lehet, hogy a légitársaság felé fordul és kéri az általa kifizetett kártalanítási összeg megfizetését, végső soron per indításával. Érdekessé válhat akkor a helyzet, ha a későbbiekben kiderül, mégis fennállt olyan rendkívüli körülmény, amely miatt a légitársaság nem köteles kártalanítást fizetni az utasnak, és így az utazási iroda „feleslegesen” fizetett és felmerülhet egy újabb per lehetősége is.
Véleményem szerint az irányelv irodák javára történő módosulása nem várható, ezért a következő években vita esetén a bíróság meggyőzésére kell az energiánkat és a tudásunkat összpontosítani.
